II. FORDULÓ: 250 ÉVE SZÜLETETT KAZINCZY FERENC
Szerkesztette: Sz. Gábor Ágnes 2010.01.05. 02:54

Kedves Cseperedők!
2009-ben ünnepeltük a nagy nyelvújító, Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóját. Második internetes fordulónk ezzel az évfordulóval kapcsolatos.
Kedves Cseperedők!
2009-ben ünnepeltük a nagy nyelvújító, Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóját. Második internetes fordulónk ezzel az évfordulóval kapcsolatos.
Kazinczy Ferenc (1759-1831)
I. Olvassátok el az író fordulatos életének rövid foglalatát; közben egy kis búvárkodás után írjátok be az „elhallgatott” részleteket! Kérjük, a válaszokat ne feketével gépeljétek be! (8 pont)
A Bihar megyei ……………………………-ben született 1759. ……………………-én. Ezen a helyen volt anyai nagyapja, ……………………………….. kúriája, ahol Ferenc hétéves koráig nevelkedett. Már az apai háznál, …………………….-en kezdett el tanulni; az olvasást követően először a …………….. és a ………………… nyelvet igyekezett elsajátítani, utána a ………………nyelv gyakorlása céljából majdnem egy évet töltött ………………………..-on. Az …….. –es év őszétől a ….……………..-i Kollégiumba járt, ahol …….-ben fejezte be főiskolai szintű tanulmányait. Apja,……………………………………. először ………………-nak szánta a fiát, de rá kellett jönnie, hogy Ferencet az irodalom érdekli. Olvasmányai között ekkoriban a görög költő, ……………………, a római …………………. és …………………… versei; a német …................................. idilljei, a magyarok közül …………………………… Kártigám című regénye és …………………………………. Ágis tragédiája című drámája szerepelt. A „világosság” (=felvilágosodás) szót először egy fordításában írta le 1776-ban; ekkor ………………….…….. Der Amerikaner című németül írt művét ültette át magyarra. A kész fordítást elküldte a szerzőnek is, aki válaszolt neki, és ez a válasz egy felszabadító mesterlevéllel ért fel Ferenc számára. Az ifjú íróvá érett. Azonban őt az íráson kívül a képzőművészet és annak tudománya (az esztétika) is érdekelte. Bécsi utazása az ………..-es évre esett; ott vásárolta meg az őt érdeklő könyveket, megcsodálta a Savoyai Jenő nyári palotájaként működő …………………… palota művészeti kincseit, hazatérve pedig két művelt nemes úr: ………………………..Sándor és ……………………… Dávid hatása alá került. Mivel diákként a teológián kívül jogot is komolyan tanult, ……….-ben, Pesten teljesítette a kötelező törvénygyakorlatot. Az ………-es évben lett tagja a híres titkos társaságnak, a …………………………-eknek. A társaság tagjainak titkos nevük is volt, Kazinczyé a mitikus görög költőtő: …………………….. nevét vette fel. Ezen a néven indított később önálló folyóiratot is. Jogi tanulmányai után megyei szolgálatba lépett: előbb ………………., majd …………………… megyében volt aljegyző. 1786-ban átkérte magát az iskolaügy területére, ahol leendő apósa, gróf …………………….. mellett kapott hivatalt, ……………….. városában. Hetvenkilenc iskola felügyelője volt, feladatát kiválóan látta el. Fejlesztette, bővítette az iskolarendszert; három év alatt 124-re emelte az iskolák számát a saját körzetében. Ebben az időszakban két szerelme is volt: ………………………. és …………………………: nem tudott választani közülük. A kassai szalonélet hatására fordított le (sőt dolgozott át) hölgy olvasóinak egy jelentéktelen német művet, amely magyarul ……………………….. öszveszedett levelei címmel jelent meg. Szokatlanul nagy sikert aratott vele. Közben elkészült és …….-ban Kassán meg is jelent a híres német író, …………………… idilljeinek fordítása, mely még nem a nyelvújító, hanem a hazai ízlést megváltoztatni akaró fiatalember munkája. 1786-tól gyakorivá válnak verses próbálkozásai. A felvilágosodást viszont nem a verseivel, hanem a fordításaival és szerkesztői munkájával segítette. Két költőtársát is bevonta egy folyóirat, a kassai ……………………………… létrehozásába; ez az irodalmi lap ………….-től ……………-ig jelent meg, és bár Kazinczy a második számtól kezdve már kivált a szerkesztőségből, a hátralévő időben is a nemesi ellenzék igen színvonalas folyóirata volt. Ezután Kazinczy ……………………………. álnéven, egyedül, ……………………. címmel indított egy rövid életű folyóiratot. Közben lázas drámafordításba is kezdett. Tizenhárom külföldi drámát fordított le, köztük olyan klasszikusokét, mint a német …………………….. és az angol ……………………….. Az író 1794 nyarán kapcsolódott be a magyar ………………………. mozgalomba, de decemberben már le is tartóztatták. Három hétig halálraítélt volt, és csak a rokonai által kijárt királyi kegyelem révén lett a kivégzésből börtönbüntetés. Maga írja le, hogy összesen ………………. napot, azaz hat és fél évet töltött …………………… várbörtönében, de a rabság nem törte meg őt: tervekkel tele, energikusan, derűlátóan tért haza, hogy életét egyenesbe hozza. E nehéz az időszakról szól híres prózai műve, a ……………………………. Kazinczy ……………. június 28-án szabadult. Megkérte egykori főnöke lányának, gróf …………………………-nak a kezét. Esküvője napján ő ….. éves, a menyasszonya 25 éves volt. Az ifjú pár 1806-ban költözött ………………..-ra, és itt lakott az író – haláláig.
Kazinczy ………-től kezdve a nyelvújításnak szenteli ideje nagy részét. Sokakkal levelezik, vitatkozik. A kor egyik fő vitája, egyenesen „pere” volt az úgynevezett ………………-pör. A nagy költő, …………………………. 1805-ös halála után ugyanis Kazinczy azt javasolta Debrecen városának, hogy a híres halott sírján ez legyen a zárómondat: „……………………… éltem én is.” Ezt sértésnek érezték a debreceniek, ugyanis az első (görög) szó jelentése nemcsak „a költészet hona”, hanem „szamárlegelő” is lehetett. Kazinczy a nyelvújítás szilárd nyelvtani alapjait barátja és „harcostársa”, …………………………. nagy művében, a Bővebb magyar nyelvtan c. munkában (eredeti címén: Elaboratior Grammatica Hungarica) találta meg. Ő maga 1811-ben adta ki epigramma-gyűjteményét …………………………… címen. Válaszul erre a nyelvújítás ellenzői (vagyis az …………………-ok) megjelentettek egy …………………………………… című paródiát. Viszontválaszul két ifjú nyelvújító (azaz…………………………..) ,……….……Ferenc és ………………Pál megírták a ………………………………….. című pamfletet. A nyelvi csatározások olyan méreteket öltöttek, hogy ……..-ben Kazinczy jónak látta írói-nyelvészi tekintélyével lezárni a vitát; ekkor keletkezett nagy tanulmánya – ………………………………………. címmel.
Kazinczy nemcsak iskolafelügyelő, költő, nyelvész és nyelvújító volt, hanem korának legjobb levélírója és egyik legnagyobb szépírója is. Erdélyi útjáról hazatérve, ……..-ban írta ………………………………………. című élménybeszámolóját a csodálatos vidékről. Híres emlékirata, a ………………………………… irodalmunk egyik csúcsa, bár még a halálakor sem készült el teljesen. Élete végén Kazinczy nehéz körülmények között élt anyagilag is, szellemileg is, érzelmileg is. Még látta Kossuth Lajost, de hamarosan ő is annak a kolerának az áldozatává vált, melyről az utolsó leveleiben tudósította barátait és az utókort. Szinte mindenkivel levelezett, aki a magyar szellemi életben számításba jöhetett, de volt három barátja, akik Pestről/Pesten segítették nagy irodalomszervező munkáját: …………………………., …………………………….. és ……………………………….. Őket nevezzük Kazinczy pesti triászának.
II. A regényes, eseménydús életrajzból kiemeltünk néhány szót. Magyarázzátok meg ezeket! (10 x 0,5 = 5 pont)
kúria: .............................................................................................................................
……………………………………………………………………………....................
aljegyző: ……………………………………………………………………………...
………………………………………………………………………………………...
mesterlevél: ……………………………………………………………………….....
……………………………………………………………………..............................
szalon: ……………………………………………………………………………......
…………………………………………………………………………………...........
szerkesztő:…………………………………………………………………………...
………………………………………………………………………………………...
paródia: ……………………………………………………………............................
………………………………………………………………………………………...
pamflet: ………………………………………………………………........................
…………………………………………………………………………………….......
kolera: ……………………………………………………………..............................
………………………………………………………………………………………...
triász: …………………………………………………………………………............
…………………………………………………………………………………….......
III. Soroljátok fel Kazinczy életének minél több helyszínét, állomását! Válasszatok ki egy helyet, és nézzetek utána alaposabban: mi tudható ma róla és hogyan kapcsolódik Kazinczyhoz! (2+3 = 5 pont)
…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..
IV. Egy újabb szórakoztató kutatás következik!
a) Kazinczy köztudottan különleges neveket is adott némelyik gyermekének. Hány gyermeke volt összesen, mi volt a nevük, és melyiküknek, milyen értelemben volt különleges a neve? (3 pont)
…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..
b) Tudható-e valami Kazinczy valamelyik gyermekéről? Mi lett vele, mi lett belőle? (2 pont)
…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..
V. Kazinczy egyik híres epigrammája így szól:
Himfy
Dayka: Tűzbe felét!
Himfy: Vetem.
Dayka: Újra felét!
Himfy: Ím.
Dayka: Harmadikat még!
Himfy: Lángol az is.
Dayka: Jer most; vár az Olympuszi kar.
a) Kiket takar a két beszélő neve? Vajon valóságos vagy kitalált személyek? (2 pont)
…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..
b) Mit (= milyen igényt, eszmét, elvet) fejez ki szerintetek a párbeszéd? (2 pont)
…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..
c) Mit jelképez a vers végén az „Olympuszi kar”? (2 pont)
…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..
d) A versben szereplő „tűz” és „lángol” szerintetek konkrét vagy inkább elvont (átvitt) értelmű? Mit fejezhet ki ITT ez a motívum? (2 pont)
…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..
e) Mi az epigramma? Szerintetek ebben a versben megszegi-e Kazinczy az epigrammaírás szabályait, vagy sem? Véleményeteket indokoljátok! (3 pont)
…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..
VI. Következik a kreativitásotokat próbára tevő, alkotó feladat! Írjatok Ti is – valamilyen, számotokra érdekes vagy fontos témában
a) egy nagyon szabályos és
b) egy teljesen szabálytalan epigrammát!
A terjedelem mindkettőnél maximum 8 sor lehet! (Ha több, akkor már bajosan epigramma…)
a) (3 pont)
…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..
b) (3 pont)
…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………..
Az összpontszám (mint mindig): 40 pont.
Jó olvasást, kutatást, fejtörést és alkotást kívánunk Nektek.
A beküldési határideje: 2010. január 18-19.
|